Intézetünk története
Az 1950-ben alapított tanszék Zorkóczy Béla vezetésével a mai Földes Ferenc Gimnázium épületében kezdte meg oktató, nevelo munkáját a Nehézipari Muszaki Egyetem Gépészmérnöki Karán. Kezdetben a tanszék mindössze három fobol állt, így meghívott óraadók bevonásával látta el oktatási feladatait.
A tanszék 1951. nyarán költözött át az Egyetemvárosba, ahol az elkészült foépület oldalszárnyában (a mai Olajtermelési Tanszék) nyert elhelyezést. Itt került berendezésre a tanszék profiljához tartozó elso labor- és muhelyrész, ahol érdemi gyakorlati oktatás is elkezdodhetett. Ezen idoszakban a tanszék a Gépészmérnöki Karon a Szerkezeti anyagok technológiája I., II., III., a Hokezelés, valamint a Hegesztés tárgyak oktatását látta el, s ugyanakkor részt vett a Bányamérnöki Karhoz tartozó bányagépész hallgatók képzésében is az Anyagismeretek I. és II. tárgyak oktatásával.
1952-ben vált ki a tanszékbol a Mechanikai Technológiai II. Tanszék, amelybol a késobbiekben a mai Gépgyártástechnológiai, illetve Szerszámgépek Tanszék alakult. Ezt követoen, 1956 után bovült az oktatási profil a forgácsnélküli megmunkálás témaköreivel.
A tanszék kezdettol fogva az oktatás, nevelés mellett jelentos erot fordított a tudományos kutató munkára és az ipari kapcsolatokra is. Ezt is példázza, hogy Zorkóczy professzor vezetoje volt másodállásban a Vasipari Kutató Intézet Hegesztési Osztályának. Ezen idoszak kiemelkedo szakmai eredménye volt a bevontötvözésu felrakóhegeszto elektródák kifejlesztése. A tanszéken és a Vasipari Kutató Intézetben végzett kiemelkedo szakmai munkájáért Zorkóczy professzor 1956-ban Kossuth-díjban részesült.
1958-ban a Magyar Tudományos Akadémia kezdeményezésére az egyetemen Nehézgépészeti Akadémiai Munkaközösség szervezodött. A több tanszékhez tartozó kutató csoportnak a vezetését a Mechanikai Technológiai Tanszék mindenkori vezetoje látta el. E munkaközösség 1978-ban, átszervezés következtében megszunt, a foállású munkatársak MM TKFA keretén, tanszékeik státuszán folytatták a kutató munkát, amely csoport tanszékünkön jelenleg is muködik.
A tanszék szervezésében és irányításával 1961-ben - hazánkban elsoként - megkezdodött a hegeszto szakmérnökképzés, amely keretében napjainkig több száz hegeszto szakmérnök szerzett - nemzetközileg is elismert - oklevelet.
Az egyetem folyamatos fejlesztésének eredményeként 1965-ben elkészült az új muhelycsarnok, 1966-ban pedig az új foépület. Így a tanszék jelenlegi helyére ezekben az években került, s alakította ki laboratóriumait, muhelyrészeit, amelyeket azóta is folyamatosan bovített, eszközeit korszerusítette.A tanszék vezetését 1968-ig Zorkóczy Béla professzor, 1968-90-ig Romvári Pál professzor, 1991-tol Tisza Miklósprofesszor látta, illetve látja el.
A Gépészmérnöki Karon 1970-ben végrehajtott tanterv reform keretében a tanszék elkészítette az ágazati irányú képzés új tanterveit, így a tanszék három ágazati irányú képzés, a hegesztés, a hideg-képlékenyalakítás és a hokezelés szakvezetoje lett. Az új tantervben megváltozott az eddigi tantárgyak képzésbeli sorrendje, óraszáma, követelményrendszere. Számos új szakmai tantárgy kidolgozására, bevezetésére került sor. Így a nappali és levelezo tagozaton a tanszék ebben az idoszakban mintegy 35 tantárgy gondozását látta el, amely jelentos létszámfejlesztéssel is jár.
Az ágazati irányú képzés bevezetése indokolta a tanszék szakmai oktatási feladat szerinti csoportosítását. Így a TKFA Kutató Csoport mellett, megalakult a GTI hegeszto kutató csoport is, míg a tanszéken belül négy csoport - az Anyagvizsgáló, a Hegeszto, a Hideg-képlékenyalakító és a Hokezelo Szakcsoport - szervezésére került sor. A szakcsoportok az oktatási feladatokkal párhuzamosan önállóan szervezeték és végezték kutatási feladataikat.
A nappali tagozaton végrehajtott tanterv reform indokolttá tette a hegeszto szakmérnöki szak tantervének reformját is, amelyet 1980-as és az 1990-es évek elején két ízben hajtott végre a tanszék. Így napjainkban Eurohegeszto szakmérnökképzés folyik tanszékünkön. A Képlékenyalakító Szakcsoport kezdeményezésére kidolgozásra került a Képlékenyalakító Szakmérnöki Szak tanterve, s 1984-ben e szakmérnöki szakon is beindult a képzés.
A tanszéken belüli szakmai tagozódás a hatékonyabb kutató munka feltételeit is megteremtette, amelynek eredményeként számottevoen emelkedett a tudományos fokozatok, doktori címet szerzettek száma.
Az 1980-as évek elso felében az egyetemen végrehajtott újabb oktatási reform keretében a Gépészmérnöki Karon is bevezetésre került a modulrendszeru oktatás. Ez ismét változást hozott a tantárgyak tartalmában, elnevezésében, egymásra épülésében, valamint a követelményrendszerükben. Így a tanszék a modulrendszeru képzés keretében három fomodul (szakismereti blokk) szakvezetoje lett, ezek: az anyagtudományi, a hegesztéstechnológiai és a képlékenyalakító fomodulok. Ezeken túlmenoen a Gépészmérnöki Karon kialakított több fomodulban és mellékmodulban (kiegészíto szakismereti blokkokban) is jelentos oktatási feladatokat lát el a tanszék.
Az oktatási reformmal egyidoben a 80-as évek közepétol szervezett angol nyelven beinduló képzésbe is intenzíven bekapcsolódott a tanszék. Így a tanszék alapozó, illetve szaktárgyai az angol nyelvu képzésben is szerepelnek.
A tanszék oktatási feladatai - a jelenleg érvényben levo tanterveknek megfeleloen - kiterjednek a Bányamérnöki, a Kohómérnöki, valamint a Gazdaságtudományi Karon folyó nappali és levelezo képzésre egyaránt.
Jelenleg az egyetemen folyó, érvényben lévo nappali és levelezo oktatást magába foglaló képzés keretében, az eddig beindult fomodulokhoz kapcsolódva az egyes félévekben 54, illetve 59 tantárgy oktatását végzi tanszékünk. Összesen a graduális és posztgraduális képzés új rendszerének keretében tanszékünknek 132 tantárgy oktatására kellett felkészülnie.
Az oktatási feladatok módosulása a tanszék szervezeti felépítésének rugalmas módosítását is igényelte, így a fomodulhoz igazodva a szakcsoportok átszervezésére is sor kerül. A jelenlegi felépítésben az Anyagvizsgáló, a Hegeszto, Hokezelo és a Képlékenyalakító Szakcsoport keretében folyik a tanszéki oktató és kutatómunka. A szakcsoportok összefogják és ellátják a fomodulokhoz igazodó oktató, nevelo munkát, valamint önállóan szervezik és végzik a szakterületükhöz tartozó kutatási feladataikat.
A tanszék oktatói és kutatói az oktatási feladatok mellett folyamatosan végeznek kutató munkát is. A tanszék munkatársai a tanszék alapításával csaknem egyidoben kezdték el a kapcsolatépítést számos ipari üzemmel, kutatóintézettel, hazai és külföldi társintézményekkel.
Az utóbbi két évtizedben a kutatás-irányítás hazai rendszerének változásaihoz igazodva a tanszék jelentos feladatokat vállalt az országos, illetve tárcaszintu kutatási feladatok megoldásában a kutatási pályázati rendszer keretében. Így az elmúlt idoszakban eredményes kutatások folytak különbözo AMSZ, TKFA, OMFB, OTKA, TEMPUS, PECO, COPERNICUS, INCO-COPERNICUS, NATO, stb. pályázati témakörökben. 1996 óta muködik a tanszék mellett a tanszékvezeto irányításával Magyar Tudományos Akadémia kutatóhálózatának tagjaként az MTA ME Mechanikai Technológiai Kutatócsoport, amelynek fo kutatási tevékenysége a számítógépes mérnöki módszerek alkalmazása az anyagtudomány és a mechanikai technológiák különbözo területein.
E sokrétu kutatómunka eredményeként a tanszék minden lehetoséget kihasználva folyamatosan korszerusítette, bovítette gép-, muszer- és számítástechnikai eszközeit, amely lehetoséget teremt magas szintu alap- és alkalmazott kutatások végzésére.
A tanszék több mint ötven éves muködése során oktató-kutató munkáját mintegy 70 fo oktató, kutató és óraadó, valamint 80 fo nem oktató dolgozó segítette, látta el.
Jelenleg a tanszék állományába 15 foállású oktató, 8 részfoglalkozású munkatárs, 4 fo tudományos kutató, 6 doktorandusz és 14 nem oktató dolgozó végzi.